Szakterületeinkhez kapcsolódó tájékoztatók

ügyvédi iroda

Tartalom:



Közúti közlekedéssel kapcsolatos ügyek
Hajók, úszólétesítmények lajstromozása

Közúti közlekedéssel kapcsolatos ügyekben hatékony jogi segítséget nyújtunk.


Kiemelt ügytípusok:

- közúti baleset gondatlan okozása;
- ittas vezetés;
- személyi sérüléssel kapcsolatos kártérítési ügyek;
- közúti veszélyeztetés;
- gépjármű CASCO és kötelező biztosítással kapcsolatos jogviták.

Irodánk Magyarország egyik legismertebb és legkeresettebb szakértőjével, Deli Kálmán okleveles közlekedési igazságügyi műszaki szakértő szakmérnökkel együttműködésben dolgozik a közlekedéssel kapcsolatos megbízások teljesítése során.

Amennyiben a fenti ügyek valamelyikében érintett, úgy javasoljuk, hogy haladéktalanul kérjen tanácsot irodánktól a +36 30 201 97 30-as telefonszámon vagy az alábbi email címen:
e-mail cím 3


(vissza a tartalomhoz)


Hajók, úszólétesítmények lajstromozása

Hajó adásvételi szerződést a birtokbaadás helyszínén, vízparton, kikötőben, azonnali helyi ellenjegyzés mellett is vállalunk, akár hétvégén is, a lajstrombavételig terjedő teljes körű ügyintézés mellett.

Időpontegyezetésért hívja: +36 30 201 97 30

Az ügyvédi ellenjegyzés kötelező!

Az úszólétesítmények lajstromozásáról szóló 198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet előírásai alapján a hajók és általában az úszólétesítmények tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának, az üzembentartói jogának, bérleti jogának, vételi jogának, jelzálogjogának (önálló jelzálogjogának) keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye.

 

A nyilvántartásba vételre kötelezett úszólétesítményt lajstromban kell nyilvántartani. Egy úszólétesítményt csak egy lajstromban lehet nyilvántartani.
A lajstrom tartalmazza az úszólétesítmény azonosító adatait, az úszólétesítményhez kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket. A lajstrom tartalmazza továbbá az oda bejegyzett természetes és jogi személyeknek, illetve jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezeteknek (a továbbiakban együtt: jogosult) a nyilvántartáshoz szükséges, e rendeletben meghatározott azonosító adatait is.
A magyar lajstromban szereplő úszólétesítmény jogosult a magyar lobogó viselésére.
A lajstrom vezetése, valamint a lajstromozási ügyek intézése a Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága (a továbbiakban: lajstromozó hatóság) hatáskörébe tartozik. A lajstromozó hatóság döntése ellen 22 munkanapon belül a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatalához lehet fellebbezni.
A lajstromozó hatóság a bejegyzés alapjául szolgáló okiratokat, illetve azok hiteles másolatait a bejegyzés iránti kérelemmel, megkeresésekkel, valamint a lajstromozási ügyben keletkezett más iratokkal együtt, egyéb irataitól elkülönítetten tartja nyilván.
A lajstromozási eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díjat külön jogszabály állapítja meg.
A tengeri és belvízi kishajókat, továbbá a motoros vízi sporteszközöket a lajstromozó hatóság a kishajók lajstromában, külön fejezetben tartja nyilván.
A révhajót és a révcsónakot a lajstromozó hatóság a kompok lajstromában, külön fejezetben tartja nyilván.
Folyam-tengeri hajó és hajón szállítható bárka a tengeri nagyhajók és a belvízi nagyhajók lajstromában egyaránt nyilvántartható, azonban csak egy lajstromba jegyezhető be. A belvízi nagyhajók lajstromában nyilvántartott folyam-tengeri hajónál külön be kell jegyezni a tengeren engedélyezett hajózási körzetet.
Az a kishajó, amelyet szerkezete és felszerelése tengeri és belvízi közlekedésre egyaránt alkalmassá tesz, a kishajók lajstromának a tengeri és belvízi fejezetében egyaránt nyilvántartható, azonban csak egy fejezetbe jegyezhető be. A lajstrom belvízi fejezetében nyilvántartott kishajónál külön be kell jegyezni a tengeren engedélyezett hajózási körzetet.
A közösségi tulajdoni hányadot annál az úszólétesítménynél, amelynek üzemeltetése hajózási engedélyhez kötött, egy hónapnál nem régebbi cégmásolattal kell igazolni. Magyarországon bejegyzett úszólétesítmény esetében, ha a kérelmező a kérelemhez az egy hónapnál régebbi cégmásolatot nem csatolja, a lajstromozó hatóság - az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt - megkeresi a cégnyilvántartást vezető szervet. A cégmásolaton kívül korlátolt felelősségű társaságnál a tagjegyzék, részvénytársaságnál a részvénykönyv hiteles másolatát is csatolni kell a kérelemhez.
A tulajdoni hányad megállapításához a lajstromozó hatóság - ha a cégnyilvántartás ezt nem tartalmazza - megkövetelheti a társasági szerződés, illetve az alapító okirat bemutatását is.

A lajstrom az úszólétesítmény következő azonosító adatait tartalmazza:
a) az úszólétesítmény nevét vagy betű- és számjelét;
b) a hajózási körzetet;
c) az úszólétesítmény korábbi nevét vagy szám- és betűjelét, ha ilyen volt „ex” jelöléssel;
d) az úszólétesítmény típusát;
e) a hajótest anyagát;
f) a főgép típusát és teljesítményét, kW-ban;
g) vízrebocsátás helyét és évét;
h) az építő nevét és székhelyét (telephelyét);
i) a főgép gyártásának évét és helyét;
j) az úszólétesítmény főméreteit, méterben;
k) a személyzet legkisebb engedélyezett létszámát, tengeri nagyhajó esetén a parancsnok nélkül.
(2) A lajstrom tengeri nagyhajónál az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a következő azonosító adatokat is tartalmazza:
a) a hajó hívójelét és nemzetközi azonosító számát;
b) a hajó bruttó és nettó űrtartalmát, m3-ben;
c) a hajó osztályát és a hajóosztályozó társaság megnevezését.

A lajstrom belvízi nagyhajónál az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a következő azonosító adatokat is tartalmazza:
a) áruszállító hajónál a hordképességet, tonnában;
b) vízkiszorítást teljes terhelésnél, m3-ben;
c) osztályozásra kötelezett hajónál a hajó osztályát és a hajóosztályozó társaság megnevezését.
A lajstrom kishajónál az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a következő azonosító adatokat is tartalmazza:
a) a befogadható személyek számát;
b) a vízkiszorítást;
c) vitorlás kishajónál a névleges vitorlafelületet, m2-ben;
d) sorozatgyártású kishajónál és motornál a sorozatszámot.
Vitorlás kishajónál a kishajó hajtására használt segédmotort a főgéppel azonosan kell bejegyezni.
A lajstromnak személyhajónál, kompnál és révcsónaknál az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az utas-befogadóképességet is tartalmazni kell.
A lajstromnak úszómunkagépnél az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a teherbírást, illetve a teljesítményt is tartalmazni kell.
A lajstromba feljegyezhető tények
A lajstromba csak az úszólétesítményhez kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények jegyezhetők fel:
a) a jogosult kiskorúsága vagy gondnokság alá helyezése,
b) a jogosulttal szemben megindított felszámolási eljárás, végelszámolás,
c) a fellebbezés és a lajstromozó hatóság határozata elleni bírósági jogorvoslati kérelem,
d) bejegyzés alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem,
e) bejegyzés iránti kérelem elutasítása,
f) az eljárás felfüggesztésének a ténye,
g) bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,
h) a szerződésen vagy végintézkedésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom,
i) árverés kitűzése,
j) zár alá vétel, zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés, zárlat az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására,
k) a törölt zálogjog ranghelyének fenntartása, illetve a ranghellyel való rendelkezés jogáról történő lemondás,
l) jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása,
m) ranghely megváltoztatása.
(2) Az (1) bekezdés a)-f) pontjaiban említett tények bejegyzésének elmaradása az azokhoz egyébként fűződő joghatásokat nem érinti. A g)-m) pontokban meghatározott tények bejegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben nem érvényesítheti.

A LAJSTROMBA BEJEGYEZHETŐ JOGOK

Tulajdonjog

Tulajdonjogot az egész úszólétesítményre, több tulajdonos esetén az úszólétesítmény eszmei hányadára lehet bejegyezni.
Ha a tulajdonszerzés nem az egész úszólétesítményre vonatkozik, a bejegyzésben fel kell tüntetni a megszerzett eszmei hányadot; ha a tulajdonszerzés a jogelőd tulajdoni illetőségének csak egy részére vonatkozik, a bejegyzésben a megszerzett rész egész úszólétesítményhez viszonyított hányadát kell feltüntetni.
A tulajdonjogra vonatkozó bejegyzésben fel kell tüntetni a tulajdonszerzés jogcímét.
A Magyar Állam tulajdonjogának bejegyzésénél meg kell jelölni az állam tulajdonosi jogainak gyakorlóját.

Üzembentartói jog

Az üzembentartói jogot akkor kell bejegyezni, ha az elválik a tulajdonjogtól.
Üzembentartói jogot a tulajdonos (tulajdonostársak) egyetértésével az egész úszólétesítményre lehet bejegyezni a jogosult javára.
A bejegyzésben fel kell tüntetni az üzembentartói jog jogcímét és időtartamát is.

Bérleti jog

A jogosult javára a bérleti jogot az egész úszólétesítményre lehet bejegyezni.
Ha a bérleti jogot meghatározott időre kötötték ki, a bejegyzésben meg kell jelölni e jog gyakorlásának végső időpontját.

Jelzálogjog

Az úszólétesítményt terhelő jelzálogjogot az úszólétesítmény egészére vagy közös tulajdonban álló úszólétesítménynek a tulajdonostársat megillető eszmei hányadára lehet bejegyezni.
A jelzálogjog bejegyzésében fel kell tüntetni a jelzálogjog jogosultját, meg kell határozni a követelést, amelynek biztosítására a jelzálogjog szolgál.
A követelést összegszerűen, a követelés pénznemében kell a bejegyzésben feltüntetni. Ha a jelzáloggal biztosított követelés kamatozó, a kamat mértékét is meg kell jelölni a bejegyzésben.
A kielégítési jog megnyíltának feltételeit a bejegyzésben fel kell tüntetni, vagy pedig - amennyiben az erre vonatkozó okiratot a lajstromozó hatóságnál letétbe helyezték - arra a bejegyzésben utalni kell.
Ha ugyanazon követelés biztosítására különböző tulajdoni lapokon nyilvántartott úszólétesítményekre kell a jelzálogjogot bejegyezni (egyetemleges jelzálogjog), a bejegyzésben az egyetemlegességre mindegyik tulajdoni lapon utalni kell.

Önálló zálogjog

Önálló zálogjogot az úszólétesítmény egészére vagy közös tulajdonban álló úszólétesítménynek a tulajdonostársat megillető eszmei hányadára lehet ezzel az elnevezéssel meghatározott összeg erejéig bejegyezni. A hitelezőt a bejegyzésben fel kell tüntetni.

Haszonélvezeti jog

Haszonélvezeti jogot az egész úszólétesítményre vagy közös tulajdonban álló úszólétesítménynek a tulajdonostársat megillető eszmei hányadára lehet bejegyezni.
Szerződés alapján a haszonélvezet azzal keletkezik, ha a haszonélvezeti jogot a lajstromba bejegyzik.
A bejegyzésben fel kell tüntetni a haszonélvezeti jog időtartamát is, illetőleg azt is, ha a haszonélvezeti jog a jogosultat élete végéig megilleti (holtig tartó haszonélvezeti jog). A túlélő házastárs törvényes öröklésen alapuló haszonélvezeti jogát „özvegyi jog” elnevezéssel kell megjelölni.
Haszonélvezeti jogot több jogosult javára egyidejűleg is be lehet jegyezni, fel kell azonban tüntetni, hogy a haszonélvezeti jog a jogosultakat közösen vagy egymást követő sorrendben illeti-e meg.

Elő- és visszavásárlási jog

Elővásárlási jogot az egész úszólétesítményre vagy közös tulajdonban álló úszólétesítménynek a tulajdonostársat megillető eszmei hányadára lehet bejegyezni.
Visszavásárlási jogot a jogosult által elidegenített tulajdonra (tulajdonrészre) - a vevő tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg - lehet bejegyezni.
Ha az elővásárlási, visszavásárlási jogot meghatározott időre kötötték ki, a bejegyzésben a jog gyakorlásának végső időpontját is fel kell tüntetni.

Vételi jog

Vételi jogot az egész úszólétesítményre vagy közös tulajdonban álló úszólétesítménynek a tulajdonostársat megillető eszmei hányadára lehet bejegyezni.
Vételi jog bejegyzése nem akadályozza további jogok és jogilag jelentős tények bejegyzését.
A vételi jog bejegyzését követően bejegyzett jogokat és tényeket csak az adott jog vagy tény jogosultjának hozzájárulása esetén lehet törölni.
A vételi jog gyakorlása esetén a vételi jog jogosultjának igazolnia kell, hogy az úszólétesítmény megvásárlására vonatkozó egyoldalú nyilatkozatát a kötelezett felé megtette.
Ha a vételi jogot meghatározott időre kötötték ki, a bejegyzésben meg kell jelölni e jog gyakorlásának végső időpontját.

Végrehajtási jog

Végrehajtási jogot a bírósági végrehajtásra, valamint a köztartozás behajtására vonatkozó jogszabályok korlátai között az egész úszólétesítményre vagy közös tulajdonban álló úszólétesítménynek a tulajdonostársat megillető eszmei hányadára lehet bejegyezni. Végrehajtási jog bejegyzését követően további jogot vagy tényt csak azzal a feltétellel lehet a lajstromba bejegyezni, hogy az a végrehajtást kérő jogát nem sérti és a végrehajtás célját nem hiúsítja meg.
Ha ugyanarra a követelésre vonatkozó végrehajtási jogot több tulajdoni lapon nyilvántartott úszólétesítményre kell bejegyezni, a bejegyzésben erre a körülményre mindegyik tulajdoni lapon utalni kell.
A jelzálogjoggal biztosított követelésre vonatkozó végrehajtási jogot (a követelés lefoglalását) a jelzálogjog rangsorában kell bejegyezni. Ha a végrehajtás útján érvényesítendő követelés összege meghaladja a jelzálogjoggal biztosított követelés összegét, a különbözet erejéig új ranghelyre kell bejegyezni a végrehajtási jogot (a követelés lefoglalását).

A LAJSTROMBA FELJEGYEZHETŐ TÉNYEK

Felszámolási eljárás, végelszámolás

Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a felszámolási eljárás, illetve végelszámolás tényének feljegyzését követően további feljegyzések csak a felszámoló, illetve végelszámoló kérelme alapján teljesíthetők.

Tulajdoni korlátozás

A bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozást, ha az a tulajdonjog bejegyzésének időpontjában fennáll, ezzel egyidejűleg, ha később keletkezett, külön kell feljegyezni. Nem kell feljegyezni a tulajdoni korlátozást, ha ez a tény a lajstrom adataiból egyébként kitűnik.
Ha az úszólétesítményre bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozást jegyeztek fel, vagy ilyen korlátozás a nyilvántartás adataiból egyébként kitűnik, azt követően csak olyan bejegyzésnek van helye, amelyet a korlátozás nem zár ki.

Fellebbezés

A lajstromozó hatóság határozata ellen benyújtott fellebbezés tényének feljegyzésében a lajstromozó hatóságnak fel kell tüntetnie a megtámadott határozat számát és annak a bejegyzésnek a sorszámát, amellyel kapcsolatban a fellebbezést benyújtották.

Bírósági felülvizsgálati kérelem

A bejegyzésről, feljegyzésről, változásvezetésről szóló határozat bírósági felülvizsgálata iránti kérelemről, valamint az annak alapján indult perben hozott bírósági határozat ellen rendkívüli perorvoslatként előterjesztett felülvizsgálati kérelem benyújtásáról szóló feljegyzésben a lajstromozó hatóságnak fel kell tüntetnie annak a határozatnak a számát és annak a bejegyzésnek a sorszámát, amellyel kapcsolatban a jogorvoslati kérelmet, illetőleg felülvizsgálati kérelmet benyújtották.

Elidegenítési és terhelési tilalom

A szerződésen vagy végrendeleten alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat csak a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg lehet feljegyezni az átruházott úszólétesítményre vagy közös tulajdonban álló úszólétesítménynek a tulajdonostársat megillető eszmei hányadára.
A szerződésen vagy végrendeleten alapuló elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó feljegyzésben fel kell tüntetni azt a jogot, amelynek biztosítására a tilalom szolgál és a tilalom jogosultját.
Ha elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be, szerződésen alapuló további jogokat csak a tilalom jogosultjának hozzájárulásával lehet bejegyezni. Nem szükséges a tilalom jogosultjának hozzájárulása a végrehajtási jog bejegyzéséhez.
Az öröklési szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat az örökhagyóval szerződő javára tulajdonjog bejegyzése nélkül, önállóan kell feljegyezni a szerződéssel érintett úszólétesítményre vagy annak eszmei hányadra.

Árverés

Az árverés kitűzésének tényét a bírósági végrehajtó vagy a hatóság által megküldött árverési hirdetmény alapján kell feljegyezni.
Az árverés sikertelenségének tényét a lajstromozó hatóság a bírósági végrehajtó vagy az árverező hatóság által megküldött árverési jegyzőkönyv alapján jegyzi fel.
Eredményes árverés esetén a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg az árverés kitűzésének tényét törölni kell.

Zár alá vétel

Zár alá vételt az úszólétesítmény egészére lehet feljegyezni.
A zár alá vétel bejegyzése után jogokat - jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló jogok kivételével - csak a zár alá vétel feloldását követően lehet a lajstromba bejegyezni.

Tulajdonjog fenntartással történt eladás

A tulajdonjog fenntartással történt eladás tényét az eladott egész úszólétesítményre vagy közös tulajdonban álló úszólétesítménynek a tulajdonostársat megillető eszmei hányadára lehet feljegyezni. A bejegyzésben a vevő adatait is fel kell tüntetni.
A feljegyzés hatálya azonos a szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó feljegyzés hatályával.
A tulajdonjog megszerzésekor a vevő (jogutódja) tulajdonjogát az (1) bekezdés szerinti bejegyzés rangsorában kell bejegyezni.

Kérelem elutasítása

Valamely jog, tény vagy adat bejegyzésére irányuló kérelem részben vagy egészben történt elutasítására vonatkozó feljegyzésben fel kell tüntetni az érdekelt személyek nevét és a kérelem tárgyát.

Törölt jelzálogjog és önálló zálogjog ranghelyének fenntartása

Ha a jelzálogjog törlését nem az úszólétesítmény tulajdonosa kéri, erről a lajstromozó hatóság a törlés előtt a tulajdonost nyilatkozattételre meghatározott határidő kitűzésével értesíti.
A tulajdonos a lajstromozó hatóság által meghatározott idő alatt kérheti új jelzálogjog bejegyzését vagy erre vonatkozó kérelmének az előterjesztésétől számított egy év tartamára a ranghely fenntartásának feljegyzését. Ha a tulajdonos a határidő alatt nem terjeszt elő kérelmet vagy kijelenti, hogy nem él a jogával, a lajstromozó hatóság a jelzálogjog törlése tárgyában határoz.

Jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása

A jelzálogjog ranghelyét előzetesen biztosító feljegyzésben meg kell jelölni a terhelés és járulékai legnagyobb összegét, továbbá naptárszerűen fel kell tüntetni az előzetes ranghelybiztosítás hatályosságának kezdő és végső időpontját. A hatályosság időtartamát attól a naptól kell számítani, amely napon a ranghely előzetes biztosítására irányuló kérelem a lajstromozó hatósághoz érkezett.
Ha a jelzálogjog bejegyzését a feljegyzésben meghatározott határidő alatt kérik, a jelzálogjogot a feljegyzés ranghelyén kell bejegyezni, tekintet nélkül az időközi végrehajtási intézkedésre, végelszámolási vagy felszámolási eljárásra.
Ha a jelzálogjog bejegyzését a feljegyzésben meghatározott összeget meghaladó követelés biztosítására kérték, az összeget meghaladó részt új, illetőleg fenntartott ranghelyre kell bejegyezni. Ha a bejegyzett jelzálogjog a bejegyzésben meghatározott keretet nem meríti ki, a keret fennmaradó részéről tulajdonos kérelmére új határozatot kell részére kiadni. Ez a határozat nem érinti a ranghelybiztosítás eredeti időtartamát.
Ha a feljegyzéssel biztosított ranghelyen a feljegyzett határidő alatt a bejegyzést nem kérik, a feljegyzést törölni kell. A lajstromozó hatóság a tulajdonos törlési kérelme alapján a feljegyzést a ranghely biztosításának időtartama alatt is törölheti.

A jelzálogjog ranghelyével való rendelkezés közös szabályai

A jelzálogjog ranghelyével való rendelkezés jogát a későbbi rangsorban bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom csak abban az esetben szünteti meg, ha a zálogkötelezett az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésével kapcsolatosan a megelőző jelzálogjogi ranghely tekintetében a ranghellyel rendelkezés jogáról az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultja javára külön lemondott.

Lemondás a jelzálogjog ranghelyével való rendelkezés jogáról

A tulajdoni lap III. részén fel lehet jegyezni, hogy a zálogkötelezett valamely meghatározott későbbi zálogjogosult vagy meghatározott más harmadik személy javára lemondott arról a jogáról, hogy meghatározott zálogjog törlése esetén a törölt jelzálogjogi bejegyzés ranghelyével rendelkezhessen, vagy hogy e ranghelyet új jelzálogjog bejegyzésének céljára fenntarthassa.
A fenti bekezdés szerinti feljegyzésben meg kell jelölni azt a személyt, akinek javára a lemondás történt, továbbá meg kell jelölni annak a jelzálogjognak a ranghelyét, amelyre a lemondás vonatkozik.
A lemondás lajstromba való feljegyzését, annak a jelzálogjognak a törlése előtt, amelynek ranghelyére a lemondás vonatkozik, csak annak a későbbi zálogjogosultnak vagy harmadik személynek, avagy jogutódjuknak, a lajstromozási szabályok szerint kiállított okiratba foglalt hozzájárulása alapján lehet törölni, akinek javára a zálogkötelezett a ranghellyel rendelkezés jogáról lemondott.
A fenti bekezdés szerinti hozzájárulási nyilatkozat alapján a lemondás ellenére megengedett a lemondással érintett zálogjogi ranghelyen újabb, az eredetinél nem terhesebb zálogjog létesítése. Ez a hozzájárulás csak a nyilatkozat szerinti terhelésre szólhat, és azt meghaladóan nem oldhatja fel a zálogkötelezettet a ranghellyel való rendelkezési jogról és a ranghely fenntartásának jogáról lemondó nyilatkozata alól.

Ranghely megváltoztatása

A bejegyzések ranghelyének megváltoztatása tényét az összes érdekelt fél okiratba foglalt nyilatkozata alapján lehet a lajstromba feljegyezni. Jelzálogjog ranghelyének megváltoztatásához az úszólétesítmény tulajdonosának hozzájárulása szükséges.

Az okiratok kellékei

A belföldön kiállított okiratnak - ahhoz, hogy lajstromozási bejegyzés alapjául szolgálhasson - tartalmaznia kell:
a) az ügyfél természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát és lakcímét,
b) a statisztikai számjellel rendelkező szervezet megnevezését, székhelyét és törzsszámát, valamint bírósági, illetőleg cégbírósági bejegyzésének számát,
e) az érintett úszólétesítmény pontos megjelölését (név vagy betű- és számjel),
d) a bejegyezni kért jog vagy tény pontos megjelölését,
e) a jogváltozás jogcímét,
f) az érdekeltek megállapodását, a bejegyzett jogosult bejegyzést engedő nyilatkozatát,
g) a szerződő felek állampolgárságra és állandó lakóhelyre (székhelyre) vonatkozó nyilatkozatát, továbbá, ha a szerződő fél külföldi, e minőség feltüntetését.
A belföldön kiállított magánokirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, továbbá
a) a nyilatkozattevő az okiratot saját kezűleg írta és aláírta, vagy
b) két, az okiraton névvel és lakcímmel megnevezett tanú aláírásával igazolja, hogy a nyilatkozattevő a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el, vagy
c) az okiratot ügyvéd ellenjegyzéssel látta el, vagy
d) az okiratot a jogi személy nevének feltüntetésével szabályszerűen aláírták, továbbá
e) több lapból álló okirat esetén a szerződő felek, a készítő és ellenjegyző, illetőleg a tanúsító személyek kézjegyét minden lapon tartalmazza,
f) a meghatalmazottaknak és a feleknek az okirat alapján nyilvánvalóan azonosítható aláírását tartalmazza.
A tulajdonjog, haszonélvezeti jog, az üzembentartói jog, bérleti jog, vételi jog, jelzálogjog (önálló jelzálogjog) keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Ellenjegyzésként a jogtanácsos ellenjegyzését is el kell fogadni, ha a szerződő felek valamelyike jogtanácsos által képviselt szervezet. Nem alkalmas bejegyzésre az olyan okirat, amelyen a készítő és ellenjegyző ügyvéd, illetőleg a közokiratba foglaló közjegyző szerződő félként van feltüntetve.
Az ellenjegyzéssel ellátott magánokirat bejegyzés alapjául akkor fogadható el, ha az tartalmazza az ellenjegyző személy nevét, aláírását, irodájának székhelyét, az ellenjegyzés időpontját és az „ellenjegyzem” megjelölést. Az ügyvéd által teljesített ellenjegyzés érvényességének további feltétele a szárazbélyegző lenyomata.
Jelzálogjog (önálló jelzálogjog) alapítására és megszűnésére vonatkozó bejegyzés olyan magánokirat alapján is teljesíthető, amelyet a nyilatkozattevő hitelintézet - nevének feltüntetésével - szabályszerűen írt alá.
Ha az okiratot a nyilatkozattevő helyett meghatalmazott írta alá, csatolni kell a meghatalmazást is, amelyet a bejegyzés alapjául szolgáló okiratra előírt alakszerűségek szerint kell kiállítani.
Az okirat alakiságát a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) határozza meg.
Ha a magánokiratot külföldön állították ki, és nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, vagy eltérő viszonossági gyakorlat nem áll fenn, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) a magyar külképviseleti hatósággal kell hitelesíttetni, illetőleg az aláírás (kézjegy) hitelesítésére jogosult külföldi szerv által történt hitelesítést kell a magyar külképviseleti hatósággal hitelesíttetni (diplomáciai hitelesítés, illetve felülhitelesítés). Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, az aláírást (kézjegyet) a magyar állam érdekeit képviselő állam külképviseleti hatóságával kell hitelesíttetni. Eltérő nemzetközi szerződés fennállását a bejegyzést kérő félnek kell megjelölni, illetve arra hivatkozni. Viszonossági gyakorlat fennállásáról az igazságügyi és rendészeti miniszter állásfoglalása az irányadó.
Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, és a magyar érdekeket más állam külképviseleti hatóságai sem képviselik, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) csak az okirat kiállítása helyén hatályos jogszabályok szerint erre jogosult szervnek kell hitelesíteni.
A külföldön kiállított magánokiratot - ha a kérelmezőnek a hiánypótlásra történő felhívást követően sem állt módjában azt hitelesíttetni - a lajstromozó hatóság állásfoglalás végett a közlekedési és vízügyi miniszter útján az igazságügyi és rendészeti miniszterhez terjeszti fel. A felterjesztésben hivatkozni kell azokra a körülményekre, amelyeket a kérelemben előadtak.
A külföldön kiállított közokiratot - amennyiben kétség merül fel annak tekintetében, hogy alakilag alkalmas-e a bejegyzésre - a határozathozatal előtt ennek megállapítása végett, a közlekedési és vízügyi miniszter útján az igazságügyi és rendészeti miniszterhez kell felterjeszteni.
A lajstromozó hatósági eljárásban a fenti bekezdésben meghatározott esetekben az igazságügyi és rendészeti miniszter állásfoglalása az irányadó.

 

forrás: Az úszólétesítmények lajstromozásáról szóló 198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet


(vissza a tartalomhoz)